Délelőtt levéltárakban kutakodnak, délután high-tech eszközökkel bombákat keresnek: az EOD-STAR Kft. ügyvezetője, Nemes Zsolt munkatársaival együtt az elmúlt évtizedekben több mint 10 millió négyzetméter terület robbanószerkezet-mentesítéséről gondoskodott. A szakember részletesen mesélt a nem mindennapi munkájáról, a beruházók előtt álló nehézségekről és elárulta azt is, hogyan lehet telekvásárlás előtt elkerülni a váratlan meglepetéseket. 

Kicsit olyan érzésünk lehet, mintha a bombák földjén élnénk, legalábbis még 80 évvel az utolsó háború után is hetente kerülnek elő különféle, fel nem robbant szerkezetek a földből. Mi ennek az oka?

A XX. századi háborúkban már nem a létszám, sokkal inkább a távolból célba juttatható robbanószerkezetek alkalmazása döntötte el a küzdelmeket. Magyarországon alapvetően a II. világháborúban jelentős harci cselekmények zajlottak, a feleknek nem számított se pénz, se élet. A másik fontos tényező, hogy rendkívül magas, kb. 30 százalék volt az úgynevezett állva maradási, azaz fel nem robbanási arány.

Rossz minőségű bombákat dobtak le Magyarországra?

A tervezőknek és a fejlesztőknek nem volt egyszerű dolguk. Mindent meg kellett tenni, hogy a hadszíntérre szállítás során, még egy rázkódós földúton se lépjenek működésbe a különböző  szerkezetek, kilövés után viszont nagy arányban robbanjanak fel azok. Ezt egy apró gyártási pontatlanság is képes volt megakadályozni. A háborúk vége felé már a gyárakban dolgozók tudatos szabotázsai miatt kerültek ki nagy számban silány eszközök.

Tehát van dolguk bőven a mentesítőknek.

Főleg szárazföldön, a munkáink 95 százalékát ott végezzük. A régészeti területeken kötelező a robbanószerkezet-mentesítés, egyéb esetben viszont lazább az előírás, a vonatkozó jogszabály úgy fogalmaz, hogy a kivitelező feladata az építési terület szükség szerinti lőszermentesítése.

Végső soron az építésvezető belátására van bízva, elvégezteti-e vagy sem? 

Igen, de ez a Btk. alól nem mentesít, szóval, ha felrobban egy földből előkerült kézigránát, az építésvezetőt, illetve a kivitelezőt fogják felelősségre vonni. Ha viszont kértek mentesítést, és ezután történik baleset, akkor már az azt végző szakembert veszik elő. Nem szeretek farkast kiáltani, és nyilván nem látok bele a másik pénztárcájába, de azt gondolom, mint ember, mint vállalkozó tartozunk annyival a dolgozók felé, hogy megpróbáljuk a lehető legbiztonságosabb munkakörülményeket megteremteni számukra.

Egy ügyfél megkeresi önöket, aláírják a szerződést, és kivonulnak a területre. Mi az első lépés?

A mentesítés alfája és omegája a műszeres vizsgálat. Először kitűzzük a munkaterület határait, majd eltávolítjuk a zavaró tárgyakat, és levágjuk a 20 centinél magasabb lágy- és fás szárú növényzetet. Utóbbit kezdjük áthidalni a drónokkal, amiket a kultúrnövényzet nem zavar. Ezután jön a nagy érzékenységű magnetométeres vizsgálat, először észak-dél, majd kelet-nyugat irányba. Ahol jelez a műszer, ott rögtön el is végezzük a feltárást. Drónok esetében készül egy diagnosztikai térkép, és az alapján, utólag tárjuk fel a 8 grammnál magasabb vasanyag tartalmú tárgyakat.

Mi lesz a kiemelt eszközök sorsa?

Ha robbanószerkezetet találunk, értesítjük a Magyar Honvédség tűzszerész-alakulatát, ugyanis kizárólag ők jogosultak azok kezelésére (elszállítás és megsemmisítés), a legtöbb esetben díjmentesen. Ha közvetlen életveszélyt jelent – például lakóépület mellett kerül elő – akkor rögtön elviszik, ellenkező esetben az intézkedésre nyitva álló idő 30 nap. Az egyéb feltárt tárgyakat a területen hagyjuk, a munka végén pedig dokumentációt készítünk az ügyfél számára.

Folytatása következik…