Mezőgazdasági vagy logisztikai csarnok? Sporttevékenység vagy ipari termelés? A megannyi funkciójú ipari ingatlanok kiemelt szerepet töltenek be a vállalatok működésében. Megrendelőként számtalan döntést kell meghozni, amelyek közül a legfontosabb  a megfelelő csarnoktípus kiválasztása. Cikkünkben részletes áttekintést nyújtunk a Magyarországon elérhető főbb csarnoktípusokról, a hozzájuk kapcsolódó költségszintekről és a várható kivitelezési időről.

Általános áttekintés

A piacon acél-, beton- és fa szerkezetű csarnokok érhetők el, valamint egyre népszerűbbek a könnyűszerkezetes megoldások. A kivitelezési idő jelentősen függ a felhasznált anyagtól, a csarnok méretétől és komplexitásától. A költségek széles skálán mozognak, amelyeket a felhasznált anyagok, a munkaerő, a tervezési díjak és az engedélyeztetési eljárások befolyásolnak. A potenciális építtetőknek érdemes figyelembe venniük a hazai szabályozási környezetet és a projektjük egyedi igényeit a döntéshozatal során.

————–felhasználás szerint

Ipari gyártócsarnokok

Az ipari gyártócsarnokok elsődleges felhasználási területe a termelési folyamatok támogatása. Ezek a csarnokok gyakran nagy fesztávolságokkal és nagy belső szabad magassággal rendelkeznek. A leggyakoribb építőanyagok közé az acél (mind a hagyományos, mind a könnyűszerkezetes) és a vasbeton tartozik. Az ipari csarnokoknál gyakran elvárás az irodablokkok integrálása, amelyek lehetnek a csarnok szerves részei vagy attól elkülönülő építészeti elemek. A beépített irodaterületek iránti igény azt jelzi, hogy a modern ipari létesítményeknek funkcionális terekre van szükségük, nem csupán termelési zónákra. A tervezésnek figyelembe kell vennie egy gyártási művelet holisztikus igényeit.

Raktár- és logisztikai csarnokok

A raktár- és logisztikai csarnokok alapanyagok és késztermékek tárolására szolgálnak, különös figyelmet fordítva a hatékony anyagmozgatásra. Jellemzőik közé tartozik a nagy alapterület, a nagy belmagasság és a teherautók fogadására alkalmas dokkoló kapuk. Többféle hőmérséklet-szabályozási lehetőség áll rendelkezésre: szigeteletlen („hideg”), temperált, fűtött és akár -20°C-os hűtőházak is kialakíthatók. A különböző hőmérséklet-szabályozott raktárak iránti kereslet, beleértve a hűtőházakat is, Magyarország iparának sokrétű igényeit tükrözi, különösen az élelmiszer- és gyógyszeriparban. Ez azt jelenti, hogy a szigetelési és hűtési rendszerek kritikus tervezési és költségvetési tényezők ezeknél a csarnok típusoknál.

Mezőgazdasági épületek

A mezőgazdasági épületek termények, állatok elhelyezésére és mezőgazdasági gépek tárolására szolgálnak. Különböző típusok léteznek: nyitott szín, oldalfallal ellátott épületek és szigetelt szerkezetek. A gabonatárolók belső kialakítása gyakran egy nagy betonkádra hasonlít. A megfelelő csarnoktípus és anyagok kiválasztásához elengedhetetlen a konkrét mezőgazdasági tevékenység ismerete.

Sportlétesítmények

A sportlétesítmények különböző sporttevékenységek és rendezvények lebonyolítására szolgálnak. Lehetséges jellemzőik közé tartoznak a nagy nyitott terek, a nagy belmagasság (egyes sportágakhoz 6-8 méter), és lelátók beépítésének lehetősége. Különböző sportágakhoz megfelelő padlóburkolatok választhatók. A sportcsarnokok kettős felhasználása azt sugallja, hogy a tervezésnek figyelembe kell vennie a rugalmas elrendezést és a nézők befogadásának lehetőségét. Az ideiglenes sátorszerkezetek költséghatékony megoldást kínálnak szezonális vagy rövid távú igényekre. 

————technológia szerint

Könnyűszerkezetes acélcsarnokok

A könnyűszerkezetes acélcsarnokok egyre népszerűbbek Magyarországon költséghatékonyságuk és a modern technológiák miatt. Előnyeik közé tartozik az alacsonyabb ár, a tartósság, a sokoldalú felhasználhatóság és a gyors építés. A kivitelezés előregyártott acélelemek felhasználásával történik, ami gyors összeszerelést tesz lehetővé. A hő- és hangszigetelés könnyen megoldható szendvicspanelekkel. Az acélszerkezetnek köszönhetően nagy belső terek alakíthatók ki.

Betoncsarnokok

A betoncsarnokokat általában nagyobb terhelést igénylő helyeken alkalmazzák. Előnyeik közé tartozik a kiváló hőszigetelés és a tartósság. Az előregyártott betonelemek használata felgyorsíthatja az építési folyamatot. A betoncsarnokok építése általában hosszabb ideig tart, mint az acélcsarnokoké. Bár a könnyűszerkezetes acél népszerű, a beton továbbra is életképes lehetőség marad, különösen olyan projekteknél, ahol speciális szerkezeti vagy szigetelési követelmények vannak. Az előregyártás megjelenése szintén javítja a betonépítés sebességét.

—————Kivitelezési időtartamok

A kivitelezés időtartamát befolyásoló tényezők

A kivitelezés időtartamát számos tényező befolyásolja: a csarnok mérete, komplexitása, az építőanyag típusa (az acél általában gyorsabb, mint a beton), az elemek előregyártásának mértéke, a tervezési fázis hatékonysága, a szükséges engedélyek beszerzésének sebessége, az időjárási viszonyok (különösen az alapozási munkáknál), valamint a munkaerő és az anyagok rendelkezésre állása.

Könnyűszerkezetes acélcsarnokok kivitelezése

Az összeszerelés viszonylag gyors lehet, néhány napig vagy hétig tart. Az átlagos szerelési idő néhány hét lehet az építési engedélytől számítva. Az átfogó projektidő (megrendeléstől a befejezésig) néhány hónap.

Betoncsarnokok kivitelezése

Általában hosszabb ideig tart az építésük, mint az acélcsarnokoké. Az előre gyártott betonelemek lerövidíthetik az építési időt. Egy nagyméretű sportcsarnok projekt megközelítőleg két évig tart.

Főbb költségkomponensek

A csarnoképítés költségeit számos tényező befolyásolja: az anyagok (acél, beton, fa, burkolat, szigetelés stb.), a munkaerő (szakmunkások, mérnökök, tervezők), a tervezési és mérnöki díjak, az engedélyeztetési díjak, a telek előkészítése (földmunkák, bontás, ha szükséges), az alapozási munka, a gépészeti, elektromos és vízvezeték rendszerek, a befejező munkák (padlóburkolás, festés stb.), valamint az anyagok és berendezések szállítása. Fontos megjegyezni, hogy még a legprecízebben megtervezett projektek esetében is felmerülhetnek váratlan költségek.

Engedélyezési folyamat

Az engedélyeztetési folyamat több szakaszból áll. Az építés megkezdése előtt építési engedélyt kell beszerezni, ami a tervek elkészülte után néhány hónapig is eltarthat – ez magában foglalhatja a különböző hatóságokkal és közműszolgáltatókkal való kapcsolattartást is. A befejezés után használatbavételi engedélyre van szükség a csarnok legális használatához.