A kis- és középvállalkozások számára a napi likviditás sokszor élet-halál kérdés. Egy tapasztalt pénzügyi szakember szerint nem a hirtelen nagy döntések, hanem a tudatos mindennapi gazdálkodás teszi ellenállóvá a cégeket. Interjúnkban a BÁV Faktor Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a működőtőke egyensúlyának jelentőségéről és a legfontosabb tanulságokról.

Több mint két évtizede van jelen a pénzügyi szektorban. Mit tart a legfontosabbnak ebben a munkában?

A pénzügyi pályafutásom során mindig arra törekedtem, hogy a vállalkozások működését ne csupán számok, hanem valós üzleti folyamatok mentén is értsem. Egy helyesen megválasztott finanszírozási megoldás képes biztosítani a növekedést, míg egy rosszul időzített döntés komoly kockázatot jelenthet. Számomra a legfontosabb az, hogy stabil pénzügyi kereteket adjak a vállalkozásoknak, amelyekre hosszú távon is biztonsággal építhetnek.

Mit jelent pontosan a működőtőke egyensúlya egy cég életében?

A működőtőke egyensúlya a napi pénzügyi stabilitás mércéje. Ez azt mutatja meg, hogy a vállalkozás képes-e időben teljesíteni kötelezettségeit, miközben biztosítja a folyamatos működéshez szükséges forrásokat. Amennyiben ez az egyensúly felborul, az nem csupán likviditási problémát okoz, hanem bizalmi válságot is előidézhet az üzleti partnereknél.

Miért tartja különösen aktuálisnak ezt a kérdést napjainkban?

Az elmúlt évek gazdasági környezete világosan megmutatta, mennyire sérülékenyek a vállalkozások, ha nincs megfelelő pénzügyi tartalékuk és tudatos cash-flow menedzsmentjük. A kamatkörnyezet és az infláció változásai, valamint a piaci bizonytalanságok sokkal nagyobb figyelmet követelnek a pénzügyi folyamatok irányításában. A működőtőke-egyensúly megőrzése ebben a környezetben alapvető túlélési tényező.

Hogyan tudják a vállalkozások javítani a működőtőke helyzetüket?

A legfontosabb eszköz a pénzügyi tudatosság. Ez magában foglalja a követelések és kötelezettségek pontos nyilvántartását, a fizetési határidők következetes kezelését, valamint a likviditási helyzet folyamatos monitorozását. Például egy építőipari cég számára kulcsfontosságú lehet, hogy a hosszú fizetési határidőre kiállított számláit faktoring segítségével azonnal készpénzre váltsa, így időben rendezhesse a béreket és az anyagbeszerzéseket.

Nézzünk egy gyakorlati példát! Egy építőipari cég havi 50 millió forint értékben végez munkát fővállalkozónak. A fővállalkozó azonban csak 60 napos határidővel fizet, miközben a cégnek azonnal ki kell fizetnie az anyagbeszerzést és a béreket. Ez folyamatos pénzhiányt okozna, hiszen a kifizetések megelőzik a bevételek beérkezését. A megoldás az, hogy a cég megállapodik a beszállítókkal 30 napos fizetési határidőben, a dolgozók bérét időben rendezi, miközben faktoring segítségével a kiállított számlák ellenében azonnal készpénzhez jut. Emellett pénzügyi tervet készít, hogy előre lássa a cash-flow szűk keresztmetszeteit. Az eredmény pedig, hogy így folyamatosan biztosítani tudja a béreket és az anyagokat, nem áll le a munka, a vállalkozás stabilan működik.

Milyen hibákat követnek el leggyakrabban a cégek ezen a téren?

A legnagyobb hiba, hogy sok vállalkozás csak akkor kezd el foglalkozni a működőtőkével, amikor már a problémák nyilvánvalóvá válnak. Ilyenkor kényszermegoldások születnek, amelyek jellemzően drágábbak és kevésbé hatékonyak. A rendszeres pénzügyi tervezés és a folyamatos likviditás-ellenőrzés hiánya hosszú távon komoly versenyhátrányt okozhat.

Milyen tanácsot adna a hazai vállalkozások vezetőinek?

A legfontosabb üzenetem, hogy a működőtőke egyensúlya nem adminisztratív feladat, hanem stratégiai kérdés. Ez a mindennapi működés biztonságát és a jövőbeni növekedési lehetőségeket egyaránt meghatározza. Azok a vállalkozások, amelyek ebben következetesek, sokkal stabilabb pénzügyi alapokra építhetnek, és versenyelőnyhöz juthatnak a piacon.
De nézzünk néhány újabb, gyakorlati példát és tanácsot.

• Készletkezelés: Nem érdemes túl nagy készletet felhalmozni, mert az leköti a pénzt, ugyanakkor a túl kevés készlet a vevők kiszolgálását veszélyezteti. A pontosabb rendelési tervezés és a készletszint optimalizálása segít megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
• Vevőkövetelések kezelése: Ha a vevők késve fizetnek, a cég likviditása megrendülhet. Megoldás: szigorúbb fizetési feltételek, gyorsabb számlázás, és kiemelten a faktoring alkalmazása, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a kiállított számlák ellenértékéhez azonnal hozzájusson, így nem kell hónapokig várnia a kifizetésekre. Ez a megoldás különösen a KKV-k számára jelent stabilitást és kiszámíthatóságot.
• Szállítói tartozások kezelése: A szállítói fizetések ütemezése javíthatja a pénzáramlást.
• Készpénzáramlás kiegyensúlyozása: A cél, hogy mindig rendelkezésre álljon elegendő likviditás a bérek, a rezsi és az alapanyagok fedezésére, miközben ne álljon feleslegesen pénz lassan forgó eszközökben.

A működőtőke-optimalizálás a forgóeszközök és rövid lejáratú kötelezettségek összehangolt kezelése, amely biztosítja, hogy a vállalkozás folyamatosan likvid maradjon, és a lehető leghatékonyabban használja fel pénzeszközeit.