Gyár, logisztikai központ, sportlétesítmény, irodaház, mezőgazdasági tároló – csak néhány egyszerű példa arra, mi mindenre hasznosítható egy csarnok. Nincs két egyforma ipari ingatlan, hiszen a terveket a szakemberek a megrendelőkkel együtt, az egyedi igényeket figyelembe véve álmodják meg, majd váltják valóra. Ez a rendkívül összetett, számos buktatót rejtő folyamat olyan komplex tudást igényel, amire széles körű iskolai tanulmányokkal és évtizedes tapasztalatokkal lehet csak szert tenni – ezt vallja a Rédai Konzultációs Mérnökiroda tulajdonosa, ügyvezető igazgatója. Rédai Tibor szerint egy projekt akkor tud igazán sikeres lenni, ha a mérnöki és generálkivitelezői feladatok egy kézben összpontosulnak, így ugyanis érvényesülni tudnak az építőiparban elengedhetetlen komplex ismeretek.

Miért mondják azt gyakran, hogy az ingatlanberuházások között a csarnoképítés egy igazán különleges területnek számít?

A válasz egyszerű: mert nincs a földön két egyforma ingatlanfejlesztés. Ha egy gyárat  építünk, a nulladik lépés, hogy elmélyedünk a tervezett üzem működésében, megértjük az ott alkalmazandó technológiát. Ha pedig egy logisztikai központon dolgozunk, ismernünk kell az ott tárolandó termékek jellemzőit, például milyen hőmérsékleten kell tartani őket. A cél, hogy a megrendelőink fejével gondolkodjunk, amihez olykor egy-egy új szakmát is el kell sajátítani. Ezért tartom nagy értéknek azt, hogy olyan kollégákkal dolgozhatok, akik éppen annyira nyitottak az új tudás felé, mint én.

Mihez kell igazán értenie egy csarnoképítő cégnek?

Nem egy dologhoz kell érteni, hanem mindenhez, ráadásul professzionális szinten. Az ipariingatlan-építés szépsége a komplexitásában rejlik. Mi már szeretünk a telek kiválasztásán jelen lenni, elősegítve ezzel a jövőbeni tervezői munkát, majd a hatékony kivitelezést. Ehhez a műszaki tudás mellett érteni kell például az előkészítéshez, a költségbecsléshez, a belsőépítészethez és ismerni kell a meglehetősen összetett helyi építési szabályokat, engedélyeztetési eljárásokat is.

Ismerni kell minden részfeladatot ahhoz, hogy lássuk az összképet. Nekem a költségbecsléshez, az ingatlanjoghoz és az engedélyeztetési folyamatokhoz éppúgy értenem kell, mint a földmunkákhoz vagy a gépészeti rendszerek telepítéséhez. Ez a holisztikus szemlélet elengedhetetlen olyan komplex projektek esetében, mint a csarnoképítés, aminél számtalan különböző szakember munkáját kell tökéletes összehangolni a kívánt eredmény elérése érdekében.

Ezt a szerteágazó tudást nem adják ingyen.

Valóban nem. Én először magasépítő technikumba mentem, majd elvégeztem az építészmérnöki szakot a főiskolán. Akkor úgy éreztem, még többet szeretnék tudni, így később szerkezettervező építészmérnöki és építőipari kármegelőzési szakmérnöki diplomát is szereztem. Már fiatal koromban azt láttam, hogy az építőipar nagyon felhígult, sok a kontár, akik valós tudás nélkül hanyag munkát végeznek. Elhatároztam, hogy a magam eszközeivel igyekszem új nívót adni szeretett hivatásomnak, hogy az emberek bizalommal fordulhassanak az építészek és a kivitelezők felé. Ehhez pedig az élethosszig tartó tanulás a legjobb út.

Ez a szemmel láthatóan összetett munka hány ember között oszlik meg?

Ez egy igazi csapatmunka. A terveket képzett szakembereink és alvállalkozóink tucatjai valósítják meg. Kollégáimmal az elmúlt években olyan speciális komplexumokat építettünk, mint fecskendőgyár vagy implantátumgyár, de dolgoztunk katonai repülőtéren. Úgy látom, sikerült egy összeszokott, profi csapatot felépíteni olyan elhivatott emberekkel, akiket nem lehet egy-egy különlegesebb kéréssel sem zavarba hozni.

A három évtized alatt felépült alvállalkozói kapcsolatrendszert mikor lehet kamatoztatni?

Mi szeretünk minél több feladatot házon belül elvégezni. Akadnak ugyanakkor olyan kivételes, szektorspecifikus igények, mint például az egészségügyi eszközöket gyártó tisztatér kialakítása, amikhez célszerű külsős szakembert is bevonni. Ilyen esetekben sokat számít, hogy a 60 állandó alvállalkozónk mellett magasan képzett, már kipróbált szakértőkkel is kapcsolatban állunk, akikért tűzbe tenném a kezem. Ez a kiterjedt partneri hálózat olyan előnye a cégnek, amit csak évtizedek alatt lehet elérni.

Mérnökként hogyan tud lépést tartani a szakma fejlődésével?

Nagyon fontos a naprakész tudás, a nyitottság az új technológiák felé. Ezt a külföldi tendenciák monitorozásával lehet megszerezni, de mi itt nem állunk meg. A célunk, hogy élen járjunk az innovációban, ezért saját termékeket is fejlesztünk. Az első szabadalmunk a hőküszöb volt, ami a kapu és az ipari padló találkozásánál biztosít hatékony szigetelést. Ma már az általunk épített csarnokokban is megtalálható ez az úttörő megoldás, amivel a megrendelők hosszú távon sok pénzt spórolhatnak.